A Jászi Oszkár páholy legutóbbi munkája alkalmával, lehetőségeink szerinti pénzösszeget küldtünk támogatásként a torockói Dévai-gyermekotthon számára.
Második éve adódik ez az alkalom, melyet különösebb előszervezés nélkül, egyik tagunk jóvoltából szinte spontán módon teszünk, és talán kérkednem sem kellene ilyesmivel, de örülök, ha nyoma marad.
![[clio_muse+of+history+blogra+copy.jpg]](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEigGEIe1U7nQnkpaN1XwqmhlHcOLqZ8UCo-aUsbX8gQXOGmFdKQbtmyXIlM8T9LRDRxr0J5i5e5lfgGvB4wq8El7T6pfsOch-0_NBEH7rn05JDrGoca1O5ygBnTqH6hi35bX5WnKmr5FovZ/s1600/clio_muse+of+history+blogra+copy.jpg)
Másfél-kétórás autóútnyira Bécstől, északnyugatnak, található a kis falu, Zwettl, melynek határában egy kastély rejti Európa talán legszebb és legnagyobb szabadkőműves múzeumát. Az eredeti tulajdonos, gyakorló szabadkőműves volt, és kastélyán belül kis páholy-templomot alakított ki, ugyanakkor egy másik páholyból csodálatos kilátása nyílhatott a szintén a kastély részét képező barokk katolikus templomra. A folyosókat szk szimbólikus freskók díszítik.
Európai jelentőségű, Magyarországon egyedülálló konferenciát tartottak április 21-én Budapesten. A Magyar Nagyoriens Szabadkőműves Egyesület meghívására kelet-európai, valamint belga és francia szabadkőműves szervezetek vezetői, képviselői tanácskoztak a szabadkőművesség esélyeiről, lehetőségeiről napjaink megváltozott körülményei között.
A találkozón jelen volt Európa legnagyobb - mintegy hatvanezer tagot számláló - szabadkőműves szervezetének, a Francia Nagyoriensnek nagymestere, G. M. Quillardet és számos más szervezet vezetője is. A helyszín kiválasztásában közre játszott, hogy a magyar szabadkőművesség kezdetei 1742-re nyúlnak vissza, első konfliktusa a hatalommal pedig 1785-re, amikor II. József rendeletben írta elő a páholyok rendőri felügyeletét. A szabadkőművesek soraiban olyan neves személyiségek tevékenykedtek, mint Kazinczy és Batsányi, Ady és Kosztolányi, Pulszky Ferenc, Wekerle Sándor, Benedek Elek és Benedek Marcell. A Magyarországi Nagyoriens Szabadkőműves Rend 1871-ben alakult. Első tiszteletbeli elnöke Kossuth Lajos, elnöke Türr István volt. Alapító tagjai között volt Klapka György és Andrássy Gyula. A magyar szabadkőművesség első fénykora a 19. és 20. század fordulójára esik. Fontos szerepet játszott az egyházak szerepének visszaszorításáért folytatott polgárjogi küzdelmekben, a szekularizáció élharcosa volt. A nagyvárosi elszegényesedést azzal próbálta enyhíteni, hogy a szervezett jótékonykodás egyik központjává vált. Nagyobb szabású tettei közé tartozik a fővárosi Vakok Intézetének alapítása és a mentőszolgálat megszervezése. A magyar polgárosodás felgyorsítását szorgalmazó értelmiségi elit is ott volt soraiban: például Ady Endrét a budapesti Martinovics Páholyba annak legendás főmestere, Jászi Oszkár vezette be. A mozgalom magyarországi történetének sötét lapjait jelenti, hogy három ízben tiltotta be működését politikai diktatúra: 1919-ben Kun Béla, 1920-ban Horthy Miklós, majd 1950-ben Kádár János - még belügyminiszterként.
A Magyarországi Nagyoriens a szabadkőművességnek az európai kontinensen legelterjedtebb latin ágához kötődik. Soraiban szívesen lát minden, elveivel egyetértő és cselekedni kívánó „szabad és jó erkölcsű" férfit. Alapítása után százhúsz évvel, 1991-ben a Csongrád Megyei Bíróság engedélyezte ismét törvényes működését. Az újrakezdés korántsem volt könnyű, hiszen a szervezet felépítése csaknem a nulla pontról indult. Nem kis tehertételt jelentett az 1919-ben kialakult s mindmáig élő, főként szélsőjobboldali, antiszemita forrásból táplálkozó előítélet, amely Magyarországon a szabadkőművességet a lehető legképtelenebb rágalmakkal sújtotta és sújtja. Céljait ma is annak az emberbaráti, szakrális filozófiai hagyománynak szellemében igyekszik megfogalmazni, melynek szellemiségét a „Szabadság, Egyenlőség, Testvériség" hármas jelszava foglalja össze legtömörebben. Jelenleg már hét páholya működik, s nemzetközi súlyát mutatja, hogy 1997-ben az Európai Térség Szabadkőműveseinek nemzetközi szervezete Budapesten fogalmazta meg alapító nyilatkozatát
A kelet-európai régió szabadkőműveseinek most megtartott tanácskozása - egymás megismerésének szándékán túl - három kérdés köré csoportosult:
- Nem ismerjük helyünket, céljainkat, lehetőségeinket a XXI. században.
- Nem ismer bennünket a külvilág, mert képtelenek vagyunk a társdalom figyelmét és rokonszenvét megnyerő beszédmódot kialakítani, ezért a rólunk kialakított képet mások határozzák meg.
- Alig ismer vagy félreismer bennünket a nyugat-európai és tengerentúli szabadkőművesség nagyobb része, mivel saját történetükből és társadalmi környezetükből kiindulva saját vonásaik tükörképét keresik. Amikor fölfedezik, hogy ettől eltérő, önálló egyéniséggel rendelkezünk, csalódottan elfordulnak vagy megkísérlik ránk erőltetni saját elképzeléseiket.
A tanácskozáson részt vett magyar, lengyel, cseh, szlovák, román, szerb, francia és belga - összesen 94 - képviselő egyetértett abban, hogy minden, a társadalom jobbítása érdekében összefogni képes erővel együtt kell dolgozni. A sokarcúság, ami hátrány volt a múltban, a jövőben előnnyé változhat. A szabadkőművesség új jövő elé nézhet - mondta Mircea Deaca román nagymester és mindjárt meg is hívta a résztvevőket, hogy a munkát 2008-ban Bukarestben folytassák. Veres András magyar nagymester ezt - egyebek mellett - azzal egészítette ki: „Nincs nehezebb, mint egymást megismerni. Mindenkinek megvan a saját tapasztalata és a világot más nézőpontból szemléljük. Már az sokat jelent, hogy most együtt vagyunk és figyelünk egymásra." További nemzetközi együttműködés lehetőségét kínálta fel a szerb küldöttség. Belgrád legnagyobb múzeuma máris helyet ajánlott egy, a szabadkőművességről szóló kiállításnak 2008 júniusában, melyre várják más „B-betűs főváros" Budapest, Bukarest, Bratislava, Brüsszel részvételét is.
A Grand Orient de France nagymestere, G. M. Quillardet szerint a szabadkőművesek nagy erénye, hogy időn és téren túl megtalálják egymást és együtt dolgozhatnak. Francia vagyok - mondta, Párizs városából, de második hazám Lengyelország. A felvilágosodás viszont nem csak a franciáké, hanem a szerbeké, a románoké, a magyaroké, mindenkié, aki az eszméit magáénak vallja. Világosan el kell mondanunk, kik vagyunk, mit képviselünk. A szabadkőművesség nem valami sötét erő, üzletemberek és politikusok társasága, hanem szabad, gondolkodó emberek köre, akik lehetnek hívők vagy hitetlenek, szegények vagy gazdagok, de minden esetben becsületesek, harmonikusabb és bölcsebb életért dolgoznak. Hisszük: van lehetőség arra, hogy jobb társadalmat építsünk, páholyaink mindegyike egyfajta társadalmi laboratórium. Mit tehetünk ma? A páholyokban megtanuljuk megérteni a másikat. Eszközöket kapunk, hogy magunkat megismerjük és magunk fölé tudjunk emelkedni. Most, amikor a szélsőségek ismét előre törnek, a fajgyűlölet, az antiszemitizmus, a vallási türelmetlenség terjed, mi, szabadkőművesek az egyetértést, a szabadságot, egyenlőséget, testvériséget hirdetjük.
A magyar szabadkőművesség története| Kelet-európai, francia és belga páholyvezetők és képviselők tanácskoznak szombaton Budapesten a szabadkőművesség helyzetéről és jövőjéről. Erről Nacsády András, a magyar szabadkőművesek egyik volt nagymestere és a Magyarországra érkezett francia szabadkőműves nagymester, J. M. Quillardet, valamint egy másik franciaországi vezető, Avelino Vallé tartott tájékoztatót pénteken. A Magyar Nagyoriens Szabadkőműves Egyesület hivatalosan bejegyzett civil szervezet, és történetében egyedülállónak számít ez a konferencia, amelyre kelet-európai, valamint francia és belga szabadkőműves szervezetek vezetői és képviselő érkeztek hazánkba, közöttük Európa legnagyobb páholya, a Francia Nagyoriens nagymestere, G. M. Quillardet is. A konferencia végén a tervek szerint közleményt is kiadnának a résztvevők, melyben a többi között a kelet-európai szabadkőműves páholyok közti együttműködés megerősítése is szerepelne a jővőre vonatkozó egyéb célkitűzések mellett. Magyarországon a szabadkőműves mozgalmak története az 1700-as évekig nyúlik vissza, azóta többször is politikai harcok áldozatává váltak. A szervezet működését háromszor, 1919-ben, 1920-ban és 1950-ben is betiltották, mígnem 1991-ben Magyar Nagyoriens néven a Csongrád Megyei Bíróság engedélyezte a tevékenységük. A rendszerváltás óta mintegy hét páholy alakult hazánkban. A magyar rendek nemzetközi elismertségét jól mutatja, hogy 1997-ben az Európai Térség Szabadkőművesek szervezete Budapesten adta ki alapító nyilatkozatát is. Az Európában elterjedtebb, latin ághoz tartozó Magyar Nagyoriens alapvető célja, hogy különböző társadalmi kérdésekre, folyamatokra választ találjon. A latin mozgalmak alapvető elve a francia forradalom hármas jelszava, a "szabadság, egyenlőség, testvériség", ehhez igazodva a társadalmi problémákra nyújtandó válaszokat a páholyok szigorúan politikától, vallástól mentesen fogalmazzák meg, és maguk a páholyok is függetlenek ezektől az intézményektől. Habár a szabadkőműves mozgalmak gyarapodnak hazánkban, és Kelet-Európában is, a nyugati szervezetekhez képest nem számlálnak igazán sok tagot. A Francia Nagyoriensnek például hozzávetőlegesen hatvanezer tagja van, míg hazánkban mindössze 300-350 szabadkőműves lehet. A konferencia előtt megtudtuk: ennek oka lehet, hogy Magyarországon ismét megerősödtek a szélsőjobboldali csoportok, melyek különböző, többnyire téves előítéletet fogalmaznak meg, és terjesztenek a szabadkőművességgel szemben. A szabadkőművesek közt, főként a polgárosodás korában az értelmiség kiemelkedő alakjai, például Ady Endre, Benedek Elek, Kosztolányi Dezső is ott voltak. Nacsády András, a magyar szabadkőművesek egyik volt nagymestere elmondta, bárki lehet szabadkőműves, de azt sem titkolta, nehéz próbának kell megfelelniük a tagoknak. A Magyarországi Nagyoriens tagjai sorába kizárólag férfiakat vesz fel, de baráti kapcsolatokat ápol a Magyarországon tevékenykedő női és vegyes páholyokkal is. |
| Népszava Online http://nepszava.hu/default.asp?cCenter=article.asp&nID=894963 |
Csak szépségéért, pihentetőül teszem ide ezt a képet.
Harry S. Truman Missouri Nagymestere volt.
