2011. szeptember 29., csütörtök

Felelősség – társadalmi felelősségvállalás - éves körkérdés

A Jászi Oszkár Páholy tagjai az idei munkaév során az éves körkérdésünk témájára keresik majd a megoldást, s ennek során reményeink szerint közösen választ adnak majd arra kérdésre, hogy mit jelent a
Felelősség – társadalmi felelősségvállalás.

Az éves körkérdés során a társadalom egyéni tagjai, csoportjai szempontjából vizsgáljuk meg a kérdést.
Részben az év során elhangzó munkák, részben a viták során, többek között az alábbi kérdésekre keressük a választ: az egyén, a gazdaság, a pénzügyek, a jogállam, a jog-, az igazságszolgáltatás, az oktatás, a művészetek, az építészet,a média, a sajtó, az egészségügy, az orvoslás, az orvos és a beteg felelőssége. Szót fogunk ejteni arról is, hogy mit jelent a társadalmi felelősségvállalás a cégek, szerveztek, vállalatok életében?

Az éves körkérdés vitaindító gondolatai ide kattintva elolvashatók.

2011. szeptember 25., vasárnap

AACEE Közgyűlése Budapesten

2011. Szeptember 24-én Budapesten tartotta éves közgyűlését az AACEE, az Association Adogmatic of Central- and Eastern Europe, a Közép- és Kelet-európai szabadkőműveseket összefogó egyesület, mely közös témákban lép Európa elé, valamint képviseli tagjait állami vagy nemzetközi fórumokon.

Az AACEE Közgyűlése a Magyarországi Nagyoriens Szabadkőműves Rend, valamint a Tolerancia és Testvériség Szabadkőműves Páholy által rendezett, A SZABADKŐMŰVES LISZT FERENC című megemlékezés utáni napon zajlott le, immár meghitt körülmények között. Ismét új tagok jelentkeztek, a szlovéniai alakuló szabadkőművesek képviselői is jelen voltak.
A szervezetet érintő tanácskozást követően az alábbi témákban hangzottak el előadások:
- Ember, Európai, Szabadkőműves
- Fiatalság, Agresszió, Szabadkőművesség
- A 9/11 Szimbólumai
- "Cigánylány" - új megközelítés a kisebbségek és a szegénység társadalmi befogadásához, felemeléséhez.

2008. Június 14-én négy alapító, a Romániai Nagyoriens, az Osztrák Nagyoriens, az Osztrák Liberális Nagypáholy valamint a Magyarországi Nagyoriens aláírták azt a dokumentumot, mely szerint közös, európai adogmatikus szervezetet hoznak létre. Az így megalakult egyesületet Brüsszelben jegyezték be. Az egyesület neve: AACEE Association Adogmatic of Central- and Eastern Europe.

Forrás: www.nagyoriens.hu/oriens-expressz

2011. szeptember 24., szombat

A szabadkőműves Liszt Ferenc - ünnepi megemlékezés

A Magyarországi Nagyoriens Szabadkőműves Rend, valamint a Tolerancia és Testvériség Szabadkőműves Páholy szeptember 23-án ünnepi megemlékezést tartott A SZABADKŐMŰVES LISZT FERENC címmel.
A megemlékezést megelőzően az emlékünnepség szervezői szabadkőműves köténykötéssel tisztelegtek, s így emlékeztek meg a Liszt Ferencről, a budapesti, róla elnevezett téren álló szobra előtt.
A magát mindenkor magyarnak valló Liszt Ferencről kevesen tudják, hogy tagja volt a szabadkőművességnek. Sokan, ugyan ezt a tényt megkérdőjelezik, de vitathatatlan tények támasztják alá, hogy Liszt Ferencet Berlinben avatták szabadkőművessé. Látogatta nemcsak a berlini, de a párizsi, s természetesen a budapesti és pozsonyi páholyok munkáit is.
Bár sokan nemcsak azt kérdőjelezik meg, hogy Liszt szabadkőműves volt-e, de még azt is, hogy magyar volt-e egyáltalában. A kérdésre a döntő szót maga Liszt mondta ki, aki számtalanszor vallotta magát magyarnak.
Liszt kijelentette, hogy
„Másutt mindenütt a közönséggel van dolgom, de Magyarországon a nemzethez szólok."
Egy más alkalommal azt nyilatkozta:
„Vezércsillagom mindig az legyen, hogy Magyarország egykor büszkén mutathasson rám,"
Az 1811.-ben, az akkor Magyarországhoz tartozó Doborjánban, (ma nevén az ausztriai Raidingban) született Liszt kijelentése valósággá vált. Magyarországon már életében sokan voltak büszkék rá, de az utókor is büszkén, tisztelettel tekint Liszt Ferencre. Ennek a büszkeségnek volt a megnyilvánulása a most megrendezett emlékülés is, amelyet a magyar újkori szabadkőművesség szimbolikus helyén a budapesti Vakok Iskolájának Nádor termében tartottak meg. A helyszín a magyar szabadkőművesség számára azért szimbolikus, mert ebben a teremben alakult újjá húsz évvel ezelőtt a modern kori magyarországi szabadkőművesség egyik nagypáholya, a szeptember 23.-i Liszt emlékülés egyik szervezője a Magyar Nagyoriens (MNO). Többek között erről is szólott, a szép számú közönség elött ünnepélyes megnyitójában és visszaemlékezésében Dr. Révay András az MNO nagymestere.
Dr. Révay András
Mesterházi Gábor
Az emlékülés nyitóelőadásából a közönség részletek ismerhetett meg Liszt Ferencnek a szabadkőművességhez fűződő kapcsolatáról.
Az előadó, Mesterházi Gábor nemcsak Liszt Ferenc szabadkőműves voltát ismertette, hanem a XIX. század szabadkőművességéről is szót ejtett.
Előadásában megcáfolta azokat az állításokat, amelyek számos embernek kérdésessé tette Liszt szabadkőműves voltát. Beszélt nemcsak Liszt fiatalkoráról, de idős koráról is, amikor az Abbé Liszt Ferenc, továbbra is szabadkőművesnek tartotta magát.
Az előadásból a hallgatóság részleteket tudhatott meg Liszt Ferenc szabadkőművessé avatásáról, illetve a rendhez és a valláshoz fűződő kapcsolatáról is.

Az emlékülésen Nyéki-Körösy Mária Liszt spirituális ihletésű műveiről tartott előadást. Számos zenei illusztrációval igazolta állításait. Előadásában bemutatta, hogy sok más közismert szabadkőműves zeneszerzővel, például Mozarttal ellentétben, Liszt nem kifejezetten komponált szabadkőműves zenét, de jó néhány művében azért ott találhatók a szabadkőműves szimbólumok.

Dr. Batta András, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora
Az emlékülés záróelőadásában Liszt Ferencet a "jó embert", az embert ismerhette meg a konferencia közönsége. Dr. Batta András a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora előadásában részletesen elmagyarázta, hogy mit is jelent az, hogy Liszt nemcsak, hogy jó ember, azaz adakozó, filantróp volt, de egész életében soha semmilyen vagyont nem gyűjtött.
Liszt Ferencet a magyar zenekultúra ügye előmozdítójaként is tisztelhetjük, gondoljunk csak a zeneakadémia újjászervezése érdekében kifejetett tevékenységére. A történelem ismerői előtt ismert, hogy a közismerten sokat adakozó filantróp Liszt Ferencben az 1838-as pesti árvíz hazafias érzéseket váltott ki.

A művész születésének 200. évfordulója alkalmából a ClubNetCet Egyesület és a tollal.hu közéleti és kulturális portál közösen pályázatot hirdetett olyan irodalmi alkotások elkészítésére, amelyek a Liszt bicentenáriumhoz kapcsolódóan méltón közvetítik a művész gondolatiságát, méltón reprezentálják zenéjét és magát az embert. A szeptember 23.-i eseményen kihirdették a pályázat eredményét, és felolvasásra került az első díjat nyert "Lisztománia" című írás és a második díjban részesített "Haláltánc" című vers. (A két díjnyertes alkotás a címre kattintva elolvasható.)
Az emlékülés programját természetesen Liszt zenéje tette teljessé. A műsorban közreműködtek: Csereklyei Andrea (szoprán), Rózsa Gábor és Geréb László (zongora), Nagy Enikő (brácsa), Sárosi Dániel (orgona).
Csereklyei Andrea, Rózsa Gábor
Nagy Enikő, Geréb László
Csereklyei Andrea
Sárosi Dániel 

2011. szeptember 13., kedd

Köszöntő az új szabadkőműves év alkalmából

A Jászi Oszkár Páholy újonnan megválasztott főmestereként tisztelettel köszöntöm az olvasót a páholy honlapján, abból az alkalomból, hogy új szabadkőműves év veszi kezdetét. A hagyományok szerint a szabadkőműves év nem a naptári, hanem a tanítási év időpontját követi, ahhoz hasonlatos, ily módon az újesztendő szeptemberben kezdődik.

Azt a tényt, hogy a páholy által megválasztott főmesterként kezembe vehetem a főmesteri kalapácsot, magam komoly feladatnak tekintem, amellett, hogy a demokratikus választás útján elnyert tisztség számomra a páholy tagjainak bizalmát jelenti. A páholy tagjai komoly, felelősségteljes, irányító és szervező munkát várnak el a főmestertől a közösség szellemi és operatív vezetése tekintetében. A főmester célkitűzéseit meghatározza az elődök személyisége és munkássága. Az elődök közül is kiemelkedik a páholy névadójának személyisége és munkássága.

Pontosan száz évvel ezelőtt választották meg páholyunk névadóját, Jászi Oszkárt az akkori Martinovics Páholy főmesterévé. 1911-ben, székfoglaló beszédében azt mondta,
„Midőn tehát a Martinovics-páholy vezetésére vállalkoztam, ezt abban a meggyőződésben teszem, hogy a szabadkőművesség fontos és számottevő eszköze lehet Magyarországon az emberi haladásnak.”
Most, pont száz esztendővel később, Jászi kései utódaiként a fenti eszméket mi is magunkénak érezhetjük.



Amikor májusban, a páholy tagjai az új főmester személyéről döntöttek, ezzel egyidejűleg elfogadták a páholy szervezeti életének erősítésére irányuló erőfeszítések tervét. Ily módon a páholy tagjai egyetértettek abban, hogy fejleszteni kell a páholy létszámát, ami azt is jelenti, hogy célszerűnek tartjuk azt, hogy a páholy létszáma növekedjen és a páholyhoz tagként több fiatal is csatlakozzon. Ennek érdekében a páholy mesterei fontos célnak tekintik, többek között, a páholy honlapjának fejlesztését, valamint a csatlakozó fiatalok oktatását, továbbképzését.

Az elkövetkező munkaévben két kiemelkedő esemény lesz. Az egyik a szabadkőműves Liszt Ferencre történő visszaemlékezés, a Liszt Ferenc Emlékév keretében, míg a másik a Jászi Oszkár Páholy megalakulásának huszadik évfordulója megünneplése.

A Jászi Oszkár Szabadkőműves Páholy alapítása óta követi elsődleges célját, amit az elődök így fogalmaztak meg: „a magyar és európai társadalom, a politikai, gazdasági, kulturális folyamatok vizsgálata és feldolgozása.”
Ebből következik, hogy nekünk utódoknak követnünk kell elődeink példáját, s olyan kérdésekkel kell foglalkoznunk, amelyek a páholy hagyományainak megfelelnek.
Ily módon a páholy tagjai az idei munkaév során az éves körkérdésünk témájára keresik majd a megoldást, s ennek során reményeink szerint közösen választ adnak majd arra kérdésre, hogy mit jelent a Felelősség – a társadalmi felelősségvállalás.

Az éves körkérdés során a társadalom egyéni tagjai, csoportjai szempontjából vizsgáljuk meg a kérdést. Részben az év során elhangzó munkák, részben a viták során, többek között az alábbi kérdésekre keressük a választ: az egyén, a gazdaság, a pénzügyek, a jogállam, a jog-, az igazságszolgáltatás, az oktatás, a művészetek, az építészet,a média, a sajtó, az egészségügy, az orvoslás, az orvos és a beteg felelőssége. Szót fogunk ejteni arról is, hogy mit jelent a társadalmi felelősségvállalás a cégek, szerveztek, vállalatok életében?

A páholy főmestereként azt kérem a Jászi Oszkár Páholy tagjaitól, hogy ezeknek a gondolatoknak a jegyében faragjuk tovább a faragatlan követ.
Honlapunk olvasóinak azt kívánom, hogy majdan, a honlapunkon közzétett gondolatok mindeni számára szolgáljanak tanulságul, hogy – a szabadkőművesek munkássága segítségével is – hazánkban egyre több legyen a szépen megmunkált csiszolt kő, s hogy a szabadkőművesség legyen hasznos eszköze az emberi haladásnak Magyarországon is.

Jászi Oszkár Páholy Főmestere

2011. szeptember 3., szombat

In memoriam Papp Oszkár, Japi

Meghalt Papp Oszkár Kossuth-díjas festőművész

Papp Oszkár (1925-2011)

1942 és 1944 között Örkényi Strasser magániskolájában Bernáth Aurél tanítványa, majd 1945 után a Képzőművészeti Főiskolán Bernáth mellett Szőnyi István és Bencze László mesterei.
1944-ben Göncz Árpáddal és Vitányi Ivánnal együtt részt vesz az ellenállási mozgalomban, 1947 és 1949 között a Dési Huber István népi kollégium titkára, majd igazgatója.
Szókimondása miatt eltávolítják és egyúttal művei kiállításától is eltiltják. Huszonöt évig restaurátorként keresi kenyerét. 1976-tól a Népművelési, 1980-tól a Művelődéskutató Intézet
munkatársa.
Festői munkássága mellett tűzzománcai ismertek, de grafikai munkássága is jelentős, a Pécsi Balett és a Radnóti Színház számára díszleteket tervezett. Tanulmányaiban elsősorban
képzőművészettel és művészet-pedagógiával foglalkozik.
Indulásakor absztrakt-szürreális, a magyar festészet Kállai Ernő és Hamvas Béla szellemiségéhez kötődő törekvések jellemezték. Későbbi műveiben a makro-és mikro világ összefüggése, egyfajta kozmikus gondolkodásmód került középpontba. Előszeretettel használ „vegyes” technikát, festményeiben kollázst és frottázst (dörzsölés) alkalmaz.
Érdeklődésének másik területe a mitológia és a szimbolika. Több száz műből álló sorozatokban (Átvalósulások, Fejek) szintézis megvalósítására törekszik.


Papp Oszkár temetése szeptember 6.-án 14.15-kor lesz a Farkasréti temetőben.










Forrás: http://www.nagyoriens.hu/oriens-expressz/