2011. november 25., péntek

Főmesteri köszöntő a Jászi Oszkár Páholy megalakulásának 20. évfordulója alkalmából

1991őszén néhány szabadkőműves mester gondolt egy nagyot, s az ősi hagyományokhoz híven megalapította a Jászi Oszkár néven, a mai napig, s remélem még nagyon sokáig működő páholyt, Budapest Keletén.

Ebben az első mondatban található, önmagukban is lényeges állítások közül kiemelkedik egy rendkívül fontos kitétel, nevezetesen: Budapest Keletén.
Ennek a két szónak az ad különös jelentőséget, hogy Magyarországon a huszadik században többször is betiltották a szabadkőművességet.
A „Magyarország Nagy-Oriense Nagypáholy” 1886-ban egyesült a „Magyarországi Jánosrendi Nagypáhollyal” „Magyarországi Symbolikus Nagypáholy” néven. Az egyesült Nagypáholyt 1919-ben előbb a Tanácsköztársaság, majd 1920-ban a Horthy rendszer tiltotta be. 1945-ben az újjáalakult Magyarországi Symbolikus Nagypáholy az ún. Jánosrendi páholyokat élesztette újjá, de 1950-ben politikai nyomásra munkáit beszüntette.

A szabadkőműves hagyományok azonban csak Budapest Keletén nem élhettek tovább, de az emigrációban, Párizsban élő magyar szabadkőművesek 1956 nyarán elkezdték a magyar szabadkőművesség újjászervezését. Ily módon, a magyar történelem egyik emlékezetes napján 1956. november 4.-én, újjá alakult a Magyarországon betiltott Martinovics Páholy, a „Grande Loge de France” kebelén. S innentől kezdve több mint harminc éven keresztül ez a magyar nyelvű szabadkőműves páholy volt a magyar szabadkőművesség hagyományainak letéteményese.

Magyarországon, Budapest Keletén, 1989 nyári napfordulóján gyulladt újra fény egy magyar szabadkőműves páholyban. Ezt követően még egy kis időnek el kellett telnie ahhoz, hogy a Magyarországi Nagyoriens Nagypáholy újjáalakítása megtörténhessen. Erre ténylegesen, az akkor jelenlévők elmesélése alapján, 1992 év elején került sor. Ehhez azonban meg kellett alakulnia a Martinovics Páholyon kívül még más páholyoknak is. Ily módon Szeged Keletén megalakult az „Universum”, illetve Budapest Keletén a „Tolerancia és Testvériség”, és a „Humanitas” páholyok mellett a „Leonardo da Vinci”, és a mi páholyunk a „Jászi Oszkár” nevét viselő páholy is. E két páholy története során évekig közösen dolgozott.

Sajnos az irattárban nem találtuk meg a Jászi Oszkár Páholy fénygyújtásról szóló építészeti rajzot. Az azonban okmányokkal bizonyítható, hogy 1991. augusztus 12.-i végzésével, a Fővárosi Bíróság a Magyarországi Nagyoriens szervezetet az 1989. évi II. törvény 15. §-ának /1/ bekezdése alapján 3850. sorszám alatt a társadalmi szervezetek nyilvántartásába vette. Ehhez a tényhez pedig alapvetően szükséges volt a magyarországi páholyok megalakulása, így a Jászi Oszkár Páholy fénygyújtása is.

A páholy egyik alapítója, későbbi főmestere, amikor a páholy elnevezéséről kérdeztem így válaszolt:
„A név választásánál a fő szempont a Párizsban még működő Martinovics páhollyal "rokoni" kapcsolat kinyilvánítása volt. Ennek azért is van jelentősége, mert a Magyar Nagyoriens Nagypáholy megalakulásakor a Martinovics Páholy még a Grande Loge de France-hez tartozott, párizsi székhellyel.”  
Hiszen, s ezt én teszem hozzá Jászi Oszkár a Martinovics Páholy egykori főmestere meghatározó személyisége volt a magyar szabadkőművességnek.

Pontosan száz évvel ezelőtt választották meg páholyunk névadóját, Jászi Oszkárt az akkori Martinovics Páholy főmesterévé. 1911-ben, székfoglaló beszédében azt mondta,
„a szabadkőművesség fontos és számottevő eszköze lehet Magyarországon az emberi haladásnak.”
Mi, Jászi kései utódai hasonlóan vélekedünk. Azt gondoljuk, hogy páholyunk kiemelkedő célja az emberi haladás, a magyar és európai társadalom, politikai, gazdasági, kulturális folyamatainak elemzése. Hiszünk abban, hogy hasznosak lehetünk egy-egy társadalmi probléma megoldásában.

A páholy tagjai között, annak megalakulása óta, túlnyomó többségben voltak az olyan személyiségek, akik gondolkodásukkal, szemléletmódjukkal, mindennapi tevékenységük során, ezer szállal kötődtek a társadalom problémáihoz. A páholy korábbi és jelenlegi tagjai között számos olyan személyiség található, akinek személye a kultúrához, a filmművészethez, illetve a tömegkommunikációhoz, a média világához köthető.

A Jászi Oszkár Páholy alakulásakor az első főmester - az azóta, 2006-ban örök keletre távozott - Jeli Ferenc filmrendező, forgatókönyvíró, festőművész volt. Őt követte a főmesteri székben egy író, műfordító, ezután a média világának, majd a kultúra képviselője, következett, őt az építészet képviselője követte, majd jelenleg, ismét a tömegkommunikáció képviselője a páholy főmestere.

A páholy tagjai közül többen távoztak az örök keletre az elmúlt húsz év során. Emlékezzünk meg Jeli Ferencről, Furman Imréről és Oravetz Péterről.

Nekünk, a pontosan egyszáz évvel ez előtti főmester, Jászi Oszkár kései utódainak, komoly felelősségünk van a szabadkőműves hagyományok továbbvitelében, átörökítésében. Hiszen közös a munkánk, és közös a felelősségünk is az emberiség nehezen épülő templomának építése, a durva kő csiszolása közben. A felelősségünk abban áll, hogy kövessük az ősi hagyományokat, járuljunk hozzá a szabadkőművesség hármas - Szabadság, Egyenlőség, Testvériség - jelszavának minél teljesebb megvalósulásához, hogy
„múltunk hamvából sarjadjon jövőnk”! S, hogy „Bölcsesség emelje épületünket! Erő tartsa fenn! És Szépség ékesítse!” 
Sokat kell még tevékenykednünk ahhoz, hogy
Békesség uralkodjék a földön!” Szeretet az emberek között!”, s „Öröm szívünkben”
Nagyon boldog szülinapot kívánok páholyunknak, s kívánom, ahogy mondani szokás, minimum „bis 120” évig álljon fenn páholyunk!

Budapest Keletén. 2011. november 23.

Örömtaps a húsz esztendős Jászi Oszkár Páholy születésnapi bankettjén

Ünnepélyes, rituális bankett keretében, örömtapssal ünnepelte a Jászi Oszkár Szabadkőműves Páholy, megalakulásának huszadik évfordulóját.

A huszadik évfordulót megünneplő, megható, bensőséges ünnepségen részt vettek a páholy jelenlegi vezetőin, és aktív tagjain kívül néhányan olyanok is, akik jelen voltak a Páholy születésénél, húsz esztendővel ezelőtt.
A banketten ugyancsak részt vett a Magyar Nagyoriens Szabadkőműves Nagypáholy Nagymestere, illetve a Nagypáholyban működő testvérpáholyok képviselői, valamint a magyarországi szabadkőművesség korelnöke is.


Az ünnepség résztvevőit a Jászi Oszkár Páholy jelenlegi főmestere köszöntötte, aki ünnepi beszédében rövid ismertetést adott a páholy húsz éves történetéről.
(A főmesteri köszöntő ide kattintva elolvasható.)
A páholy történetének felidézésében többen is aktívan vettek részt. A szabadkőműves hagyományok szerinti „agapé” során, egy rendkívül jó hangulatú beszélgetés keretében, többen is – anekdotázva – emlegették fel a múlt eseményeit.

2011. november 20., vasárnap

20 éves a budapesti Tolerancia és Testvériség Páholy

Bensőséges ünnepség keretében, több mint 200 külföldi és magyarországi szabadkőműves jelenlétében ünnepelte a budapesti Tolerancia és Testvériség Páholy megalakulásának huszadik évfordulóját.

Az ünnepi találkozón mintegy száz fős francia, megközelítőleg ötven fős belga, több mint húsz fős osztrák szabadkőműves delegáción kívül jelen voltak többek között a svájci, a svéd, a bolgár, illetve a cseh szabadkőműves rendek képviselői is.


Az ünnepségen megjelent az egész Európában jelenlévő és működő Le Droit Human szabadkőműves rend nagymestere, aki meleg szavakkal köszöntötte a magyarországi szabadkőműves testvéreket, a Tolerancia és Testvériség Páholy tagjait.


Az ünnepségen részt vett a Le Droit Human nagymesterén és számos vezetőjén kívül több ország és szabadkőműves rend nagymestere, illetve páholyok főmesterei, így többek között a magyarországi Napraforgó Páholy főmestere is.

A Testvériség és Tolerancia Páholy főmestere a huszadik évforduló kapcsán tartott üdvözlő beszédében kiemelte, hogy rendjük "összegyűjti a különböző embereket, "egyesíteni azt ami szétszóródott", a célból, hogy együtt gondolkodva és tevékenykedve fejlődjék az egyén és az eszmeiség, a társadalmi gondolkodás és cselekvés."
Majd hozzátette: "Mi is hordozzuk azt a három irányzatot, amely a nyugati gondolkodás fontos része: az ógörög laikus hagyományt, a zsidó-keresztény kultúrkört, a Felvilágosodás filozófiáját, ebben is különösen az Emberi és Polgári Jogok Deklarációját, amely megköveteli, hogy az az egész emberiségre legyen érvényes, és amely tételesen leszögezi az emberiség egyetemlegességének dimenzióját." Beszédét ekként zárta: "Közös munkánk az emberiség Templomának egyre folytatódó nagy építkezésén mindannyiunkat gazdagít és hozzájárul ahhoz, hogy a Szabadság, Egyenlőség és Testvériség, a Szépség, az Erő és a Bölcsesség ragyogjanak az emberiség boldogulásának érdekében."

Az ünnepségen a különböző rendek és páholyok képviselői üdvözölték a Tolerancia és Testvériség Páholy huszadik születésnapját és adták át országaik, rendjeik, páholyaik "születésnapi ajándékát".
A magyar szabadkőművesség képviseletében üdvözlőbeszédet mondott a Magyar Nagyoriens Nagypáholy nagymesterének helyetteseként a Jászi Oszkár Páholy főmestere, aki kiemelte, hogy a
 "Tolerancia és Testvériség páhollyal egyidős, a huszadik "születésnapját" a közeljövőben ünneplő Jászi Oszkár Páholy, már alakulásakor is hasonló célokat tűzött ki, hiszen  a  Jászi Oszkár Páholy célja a magyar és európai társadalom, a politikai, gazdasági, kulturális folyamatok elemzése." A Jászi Páholy főmestere átadta a Magyar Nagyoriens Nagypáholy Szövetségi Tanácsának születésnapi jókívánságait, és beszédének befejezéséül annak a reményének adott hangot, hogy a szabadkőművesség  "hasznos lehet egy-egy társadalmi probléma megoldásában." A Jászi Oszkár Páholy főmestere a páholy tagjai nevében további sikeres építkezést kívánt a Tolerancia és Testvériség páholy tagjainak.