Oldalunk célja, hogy a szabadkőművességről hiteles tájékoztatást nyújtsunk olvasóinknak.
Szeretnénk lehetőséget nyújtani arra, hogy úgy az érdeklődők, mind a már beavatottak is, első kézből, olyan információkhoz jussanak, amely világossá teszi a szabadkőművesség céljait, a szabadkőműves páholy működését.
Mi a szabadkőművesség?
A szabadkőművesség filantróp, bölcseleti intézmény, amelynek célja az igazság keresése, az erkölcs tanulmányozása és a szolidaritás gyakorlása: az emberiség anyagi és eszmei előrehaladásán, szellemi és társadalmi tökéletesedésén munkálkodik.
A szabadkőművesség az egyetemes testvériségért áll ki. Elvei: a türelem, mások és önmagunk becsülése, a szellem tökéletes szabadsága.
A szabadkőművesség az erkölcsöt minden vallástól függetlennek tekinti: nem állít semmiféle korlátot az igazság szabad kutatása útjába. Minden ember számára nyitott, függetlenül állampolgárságuktól, fajuktól, vallásuktól.
A szabadkőművesség célja, hogy „az egyesség központjává váljék, és eszköz igaz barátság kötésére olyan személyek között, kik nélküle örökös távolságban maradtak volna.”
A szabadkőművesség jelszava: SZABADSÁG, EGYENLŐSÉG, TESTVÉRISÉG.
A SZABADKÖMŰVESSÉGRŐL ÉS ELVEIRŐL
A szabadkőművesség hirdeti, hogy a munka az ember alapvető feladata. Egyaránt tiszteli a kétkezi és a szellemi munkát. Templomai a nevelés és tanulás műhelyei.
A szabadkőművesség kulturális hagyományai révén igyekszik a szabadkőműves páholyok tagjait megszabadítani előítéleteiktől, tudatosítani bennük az igazság, a szépség és a jóság szeretetét, megtanítani őket gondolkodni, ítélni és határozni.
A szabadkőművesség a beavatottak számára javasolja mindazt, ami közelebb hozza őket egymáshoz és elítéli mindazt, ami elválasztaná őket egymástól. Elősegíti a szeretet és testvéri elkötelezettség kifejlesztését, amely a szabadkőművesek közötti legerősebb kötelék. Ereje tagjai szellemi és erkölcsi erejében rejlik, valamint abban az önkéntes viselkedési formában, amelyet követendőként maguknak állítanak fel.
A szabadkőművesség nem titkos, de zárt, körülhatárolt egyesület. Ősi beavatott társaságok örököseként, azok néhány rítusát és szimbólumát használja.
A szabadkőművesség történelmileg a paloták, templomok, és székesegyházak kőműves céhekhez kapcsolódik. Ezen építők nyomában, akik megmunkálták, és egymáshoz illesztették a köveket, hogy építményeiket létrehozzák, úgy a jóakaratú embereket – bármilyen is legyen társadalmi és kulturális különbségeik – összetömöríti abból a célból, hogy az „eszményi templomot” felépítsék, vagyis egy jobb és felvilágosultabb társadalmat hozzon létre.
A szabadkőművesség tettekre sem utasítást, sem előírást nem ad, semmiféle szemléletet nem ír elő. Egyetlen tagját sem kötelezi a külső világgal szembenálló viselkedésre.
A szabadkőművesség minden tagja szabadon ítélhet és kezdeményezhet. Tőle csupán az igazság keresésére vonatkozó jó szándékát és munkáját kéri. Ezért minden tagja alapvető szándéka a saját igazsága felkutatása.
A szabadkőművesség szellemi kutatása a Szeretet és a Tökéletesedés szimbóluma.
(Részletek a szabadkőműves keresők számára készült ismertetőből.)
A szabadkőművesség, mint intézmény:
„Humanista szellemiségű: független minden politikai, gazdasági, vallási és csoport-hatalomtól.”
„Az emberi élet minden vonatkozásával törődik, az igazság keresésében semmiféle béklyót nem tűr el.”
„Emberbaráti: tagjai és minden ember között a kölcsönös felelősséget gyakorolja nemzetiségi, vallási, politikai vagy bármely más megkülönböztetés nélkül.”
„Haladó: tagjai egyénileg és közösen az ember és a társadalom szüntelen jobbításáért tevékenykednek, templomaikban és a nagyvilágban.”
„Humanista: tagjait semmiféle dogma elfogadására nem kötelezi. Szellemiségét hármas jelszava: Szabadság, Egyenlőség, Testvériség fejezi ki.”
„Alapelve a türelem és az emberi jogok egyetemessége: e jogok tiszteletben tartása és elterjesztése vezethet a Békéhez, az Igazsághoz és a Testvériséghez a népek és egyének között.”
(Az Európai Szabadkőműves Konferencia nyilatkozata, 1992).
